Kiotó (Kyōto-shi)
![]() |
![]() |
Lakossága eléri a másfél millió főt. Régebben a császári Japán fővárosa volt, ma a Kiotó prefektúra székhelye, amely Oszaka és Kóbe városokkal az Oszaka–Kóbe–Kiotó urbanizált régiót alkotja. 1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását, ami később Kiotói jegyzőkönyv néven vált ismertté.
1994-ben az UNESCO Kiotó, Udzsi és Ócu városát a Világörökség részévé nyilvánította.
Kiótó neve a Kjó (京) és a Mijako (都) kandzsikból tevődik össze, de Kjó no Mijakónak (京の都) is olvasták. A város a 11. században kapta meg ezt a nevet, amikor Heiankjót átnevezték Kiotóvá ("főváros"). Az Edó-korban a sógunátus székhelye Edóba, a mai Tokió (東京,' Keleti főváros') városába került át, így Kiotó elvesztette központi jelentőségét, bár továbbra is Japán fővárosa maradt egészen 1869-ig. Kiotót egy rövid ideig Szaikjónak (西京, 'Nyugati főváros') nevezték.
A város nevéhez fűződő elavult írásmódok közé tartozik Miaco, Meaco, Kioto is.
Térkép - Kiotó (Kyōto-shi)
Térkép
Ország - Japán
![]() |
![]() |
Japán zászlaja |
Régészeti kutatások szerint a felső paleolitikumban a szigeteket már lakták. A 12. századtól 1868-ig sógunok uralták az országot, a császár nevében. A 17. században elzárkózott a külvilágtól, mely 1854-ig, a kanagavai egyezmény aláírásáig tartott. 1868-ban létrejött a Japán Birodalom, mely agresszív terjeszkedésbe kezdett a régióban, melynek végül a második világháborúban elszenvedett vereségük vetett véget. 1947 óta alkotmányos monarchia, uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
JPY | Japán jen (Japanese yen) | Â¥ | 0 |
ISO | Nyelv |
---|---|
JA | Japán nyelv (Japanese language) |