Térkép - Kiotó (Kyōto-shi)

Kiotó (Kyōto-shi)
Kiotó (japánul 京都市 kjótosi, szó szerinti magyar fordításban „főváros”) japán nagyváros Honsú szigetén.

Lakossága eléri a másfél millió főt. Régebben a császári Japán fővárosa volt, ma a Kiotó prefektúra székhelye, amely Oszaka és Kóbe városokkal az Oszaka–Kóbe–Kiotó urbanizált régiót alkotja. 1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását, ami később Kiotói jegyzőkönyv néven vált ismertté.

1994-ben az UNESCO Kiotó, Udzsi és Ócu városát a Világörökség részévé nyilvánította.

Kiótó neve a Kjó (京) és a Mijako (都) kandzsikból tevődik össze, de Kjó no Mijakónak (京の都) is olvasták. A város a 11. században kapta meg ezt a nevet, amikor Heiankjót átnevezték Kiotóvá ("főváros"). Az Edó-korban a sógunátus székhelye Edóba, a mai Tokió (東京,' Keleti főváros') városába került át, így Kiotó elvesztette központi jelentőségét, bár továbbra is Japán fővárosa maradt egészen 1869-ig. Kiotót egy rövid ideig Szaikjónak (西京, 'Nyugati főváros') nevezték.

A város nevéhez fűződő elavult írásmódok közé tartozik Miaco, Meaco, Kioto is.

 
Térkép - Kiotó (Kyōto-shi)
Térkép
Google LLC - Térkép - Kiotó
Google LLC
Google Föld - Térkép - Kiotó
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Kiotó
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Kiotó
OpenStreetMap
Térkép - Kiotó - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Kiotó - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Kiotó - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Kiotó - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Kiotó - OpenTopoMap
OpenTopoMap
Térkép - Kiotó - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Kiotó - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Kiotó - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Kiotó - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Kiotó - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Japán
Japán zászlaja
Japán (, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből az öt legnagyobb Honsú, Hokkaidó, Kjúsú, Sikoku és Okinava, melyek az ország területének 97%-át adják. Az ország 47 prefektúrára oszlik, a legészakibb Hokkaidó, a legdélibb pedig Okinava. Népessége 2015-ben 127 millió fő volt. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, melynek lakossága 13 millió. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebb várostömörülésének számít, összesen 38 millió lakossal. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. A népesség 98,5%-a japán nemzetiségű, a lakosság túlnyomó része városokban él.

Régészeti kutatások szerint a felső paleolitikumban a szigeteket már lakták. A 12. századtól 1868-ig sógunok uralták az országot, a császár nevében. A 17. században elzárkózott a külvilágtól, mely 1854-ig, a kanagavai egyezmény aláírásáig tartott. 1868-ban létrejött a Japán Birodalom, mely agresszív terjeszkedésbe kezdett a régióban, melynek végül a második világháborúban elszenvedett vereségük vetett véget. 1947 óta alkotmányos monarchia, uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
JPY Japán jen (Japanese yen) Â¥ 0
ISO Nyelv
JA Japán nyelv (Japanese language)
Neighbourhood - Ország  
Administrative Subdivision
Ország, State, Region,...